fbpx
02ápr, 2020
0Comments
featured-image

Hol tévedett a NASA, amikor egy cloud projekt költségeit tervezte?

Igen, még a legnagyobbaknál is előfordul, hogy a tervezésbe hiba csúszik. Ismerjünk meg egy konkrét esetet, amiben olyan a nemzetközi IT árképzésre jellemző költségelemet is megismerhetünk, amelyek rejtve maradhatnak egy cloud projekt tervezésénél.

A cloud, avagy felhő alapú projekt

A NASA (Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) 2025-re, a jelenlegi 32 petabájtnyi adat helyett már 247 petabájtnyi adat tárolásával számolt, vagyis a jelenlegihez képet 670 százaléknyi adattárolási kapacitás bővítéssel tervezett.

A kapacitásbővítés oka, hogy felmérték a soron következő 15 projekthez kapcsolódó adatok elhelyezése mennyi tárolókapacitást igényel. A küldetések között található például a felszíni vizek és az óceán topográfia projekt (SWOT), itt a műholdak várhatóan több mint 100 terrabyte napi adatot szolgáltatnak az adatfeldolgozó kutatók számára.

A kapacitás bővítésen túl további szempont volt, hogy az adatok – a jelenleg használt, a NASA saját tulajdonát képező 12 földi adatközpont helyett – az Amazon Web Services szolgáltatásainak igénybevételével felhőszolgáltatásból legyenek elérhetőek.

Itt érdemes megjegyeznünk, hogy a felhő nem egy szimpla tárhely, mintahogy azt sokan gondolják, hanem egy komplex rendszerbe szervezett erőforrás halmaz melynek a tárhely nagyságán túl számos egyéb fontos jellemző paramétere van (pl. cpu mag, ram, IOPS, sávszélesség, stb).

Összefoglalva tehát a NASA célja az volt, hogy az adatokat felhasználó kutatók és kereskedelmi partnerek jobb lehetőségeket kapjanak nagy mennyiségű adatok gyors elérésére és feldolgozására, így lehetővé téve új típusú kutatásokat és elemzéseket, mindezt úgy, hogy a költségek sem haladják meg az alternatív adattárolási lehetőségek költségeit.

Milyen költségelemmel nem tervezett az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal?

Bár a felhő alapú átállást alapos modellezés előzte meg, egyszerűen elfelejtettek tervezni az adatáramlás, letöltés lehetséges költségeivel. Tehát az első számú tanulság, hogy tervezésnél mindig a lehető legkörültekintőbben járjunk el és vegyünk figyelembe minden várható költségtételt.

Ebben a konkrét példában láthatjuk, hogy az adatokhoz való hozzáférés sem lesz díjmentes, sőt jelentős költséget generálhat. Nem elég tehát tárolni az adatokat, azt is biztosítani kell, hogy ehhez megfelelő gyorsasággal hozzáférhessenek a kutató szakemberek.

Amennyiben Magyarországon bérelnél felhő alapú szolgáltatást az adatforgalmi költségek miatt nem kell aggódnod, hiszen Magyarországon a különböző VPS csomagokhoz akár 20-32TB/hó adatforgalom is tartozhat, ez a legtöbb esetben bőven elegendő, ha mégsem lenne elegendő jellemzően nem túlszámlázás valósul meg, hanem a feltételeket tárgyalják újra a partnerek.

Cloud szolgáltatás jellemzői – egy további fontos technikai szempont, amit mindig mérlegelni kell

A fentieken túl a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a felhőszolgáltatás az egyik legjobb választás, ha az adatterhelés váltakozó intenzitású, az egyenletes terhelésnél azonban az adattárolási és felhasználási költségek gyakran nagyságrendileg azonosak vagy akár magasabbak is lehetnek a telepített megoldásoknál.

A költségek csökkentésnek egyik kézzelfogható módja lehetne, ha az adatforgalom mennyiségét korlátoznák, azonban ebben az esetben a szakmai eredményesség szenvedhet csorbát.

További elgondolkodtató tervezési elem, hogy a tervezett felhő alapú átállás ellenére a NASA a saját tulajdonában már meglévő 12 adatközpont használatát sem tervezi megszüntetni, hiszen ezekre szüksége van a már futó kutatási programokkal kapcsolatban.

A hibát a NASA Központi Ellenőrzési Hivatala vette észre a projekt ellenőrzése során. Az eredeti jelentés angol nyelven elolvasható az itt megnyitható dokumentumban.

A jelentés szerint a projekt modellezésénél a legnagyobb hiba az adatáramlással járó költségek tervezésének hiánya, ezért amint a nagy adatforgalmazással járó projektek elindultak ismét meg kell vizsgálni a felhőalapú szolgáltatás hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát.

A következő költségvetési elemekre tehát mindenképpen figyeljünk, ha azt tervezzük, hogy felhő alapú szolgáltatásra térünk át

Minden esetben igyekezzünk számolni minden lehetséges díjjal , ha bizonytalanok vagyunk kérjünk tanácsot a leendő szolgáltatónktól előfordulhat, hogy van olyan költségelem, ami elkerülte a figyelmünket, illetve nem szabad elfelejtenünk a meglévő adattárolási infrastruktúra üzemeltetésének további költségeivel, hiszen a legtöbb informatikai átállás esetében mindig tervezünk a biztonságos átálláshoz szükséges párhuzamos adattárolással.

Igaz, hogy minden tervezést alapos mérlegelés előz meg a projekt elindulása előtt, ennek ellenére hasznos, ha mással is ellenőriztetjük számításainkat. Az átállás után pedig mindenképpen iktassunk be egy kontrollmérést, ahol ellenőrizhetjük az előzetes számításaink helyességét, így a nem tervezett növekvő költségek esetén gyorsan meghozhatjuk a szükséges lépéseket.