A felhőalapú számítástechnika alapjaiban változtatta meg azt, ahogyan az applikációkat telepítjük, a felhasználókat felügyeljük és elosztjuk az erőforrásokat. Az a képesség pedig, hogy összekapcsolhatjuk adatközpontjainkat, lehetővé tette, hogy a vállalatok a legkisebbektől a legnagyobbakig gyorsabbá és költséghatékonyabbá tegyék működésüket.
Ahogyan a felhő evolúciója folytatódik, nagyon fontos, hogy mindezek mögött a futurisztikus technológiák mögött az adatközpontok állnak. A mögöttes hardvererőforrások infrastruktúrájának a megoldások hihetetlenül széles skáláját kell kiszolgálnia – ez pedig lehetővé tette számunkra, hogy meghaladjuk az egy szolgáltatás, egy szerver alapelvet.
Az épületek ma is állnak a maguk fizikai valójában, a fizikai szervereket felügyelni kell, az erőforrásokat pedig ellenőrizni. Ennek ellenére valóban hatalmas változások következtek be. Egy mai adatközpont egyik legeslegfontosabb eleme az adatközpont mérnöke. Ő az, akinek tisztán és világosan látnia kell az egész infrastruktúra szükségleteit. Az ő hatáskörébe tartoznak az energiát, hűtőrendszert, a helyszínt, rendelkezésre álló közműveket és még az árazást érintő kérdések is. Ezeknek a szakembereknek ma már egészen új szemmel kell nézniük arra az architektúrára, amelyet ellenőrizni hivatottak. A katasztrófa-helyreállítás, az új típusú applikációk és a felhasználók folyamatosan növekvő igényei arra kényszerítik az adatközpont mérnököket, hogy fejlődjenek és megváltoztassák gondolkodásukat, elvessék a régimódi dogmákat.
Ha a felhő és az adatközpontok evolúciójában beálló változásokra tekintünk, a trendek önmagukért beszélnek. A felhőalapú számítástechnika alkalmazása egyre növekszik, 2016-ra pedig az IT-iparon belül ez adja majd a befektetések nagyobbik részét a Gartner szerint. Ez lesz az az év, amikor a privát felhő elkezdi átadni helyét a hibrid felhőnek, 2017 végére pedig a nagyvállalatok közel fele vegyes megoldásokat fog majd alkalmazni. Sőt, a Cisco szerint 2018-ra a munkaterhelések több mint háromnegyede (egészen pontosan 78 százaléka) felhőalapú adatközpontokban fut majd le. Ugyancsak 2018-ra a felhőben futó munkaterhelések 59 százaléka szoftver-mint-szolgáltatás (SaaS) típusú folyamat lesz majd.
A felhő növekedésével rendkívül nagy lesz annak a jelentősége, hogy az adatközpont mérnök képes legyen a formabontó gondolkodásra. Lássunk néhány példát arra, hogyan változtatta meg máris a szakmát a felhő.
Egyszerűen fogalmazva, nagy változások következtek be a fizikai architektúra tervezésében. Új típusú szervereket építünk hatékonyabb rackrendszerekbe. Az új konvergens infrastruktúrák körüli szakmai viták új lehetőségeket nyitottak meg az adatbázis mérnökök előtt alapvető ökoszisztémájuk kialakítására. A szakmán belül egyre élénkebb az adatközpontok kialakításáról és az új technológiákról folytatott diskurzus, így a mérnököknek a jövőben egyre több lehetőséget kell majd a tervezéskor fontolóra venniük. Nagyon fontos az is, hogy megértsék, ezek az erőforrások hogyan működnek a felhővel együtt, hogyan jelennek meg a felhőben.
Az új típusú ventilátoros rendszerek, az "ingyenhűtéses" koncepciók, fejlett légáramlást biztosító menedzsmenttechnológiák mind nagy hatással voltak arra, hogy az adatközpontok teljesítménye ma miért olyan, amilyen. Éppen ezért rengeteg szervezet vizsgálja a hidroelektromos energia felhasználhatóságát a szerverfarmok hűtésében – és persze rengeteg más módszerét, amelyek segíthetnek az energiahatékonyság növelésében. Az adatközpont mérnököknek meg kell érteniük azt, hogy a felhőalapú alkalmazások miatt ma a központok megbízható működése fontosabb, mint valaha. De azt is meg kell érteniük, hogyan változtatták meg ezek az alkalmazások a sűrűséget, virtualizációt és a hardvert, amin a szolgáltatások futnak. Ha konvergensebb rendszerekkel dolgozunk, fejlettebb több bérlős platformokkal, az energiaellátásnak és a hűtőrendszereknek szintén fejlődniük kell, másként nem a rendszerek stabilitása veszélybe kerül.
A mérnököknek meg kell érteniük, hogy lényegében hostinggal foglalkoznak. Nem kell az alkalmazások futtatása vagy a hostolt munkaterhelések terén szakértőnek lenniük, de pontosan tudniuk kell azt, hogyan működnek együtt a hypervisorok, applikációk és virtuális erőforrások. Hogy miért? Mert ez segít abban, hogy jobb döntéseket hozhassanak a jövő adatközpontjainak dizájnt, hűtést, energiát és rackfelépítéseket előtérbe helyező technológiái technológiáiról. Ezen felül a felhő, az applikációk és az adatközpont között fennálló kapcsolat megértése abban is segít az adatközpont mérnököknek, hogy felhőmérnököké vagy még többé képezzék magukat. Ez a plusz tudás növeli értéküket szakértőként és nem kis segítségükre lehet a karrierépítésben is.
Ez nagyon fontos. Az adatközpontokkal szemben támasztott követelmények egy egészen új szintre léptek, a mérnököknek pedig minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb rendelkezésre állást biztosítsák a központoktól függő szolgáltatásoknak. A felhőalapú számítástechnika nagy hatással volt a modern adatközpontok ellenálló képességére. A komplex erőforrásokat hatalmas távolságokra terjesztettük ki. Az adatközpont mérnöknek pontosan értenie kell, mi történik, ha valamilyen katasztrófa következik be. Az új típusú DCIM-eszközök lehetővé teszik, hogy pontosan lássuk, hogyan oszlanak el az erőforrások. A felhasználókat az új globális terhelésmegosztást lehetővé tévő technikák segítségével mindig dinamikusan oda irányíthatjuk, ahol rendelkezésre állnak a megfelelő erőforrások. A lényeg: szükségszerűen sokkal több automatizálás, szervezés és intelligens tervezés található egy olyan modern adatközpont mögött, amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy felhőalapú szolgáltatásokat támogasson – amilyet a DocleNet is üzemeltet ultramodern telephelyén. A szakembereknek ismerniük kell a szükséges eszközöket és azt, hogyan segítenek abban létező adatközponti infrastruktúrájuk fejlesztésében.
Mindössze három év alatt az adatközpontok IP-forgalma megduplázódott, 2,6 zetabyte-ról 5,2 zetabyte-ra évenként. A trendek pedig azt mutatják, hogy a növekedés nem áll meg.
Tudatában kell tehát lennünk mindannak, ami a piacon, a szakmában és a felhasználók szintjén zajlik. Az adatközpont mérnököknek tudniuk kell, hogy ők a cloud computing legalapvetőbb építőkövei. Szerepük egy modern vállalaton belül nem csak a hatékony adatközpontok létrehozásában merül ki: feladatuk az is, hogy a vállalatot versenyképessé tegyék a gyorsan fejlődő piacon.
Forrás: http://www.datacenterknowledge.com/archives/2015/04/21/cloud-changed-data-center-architect/
Magyar
Angol